Ha feldolgozod ezt a részt, birtokában leszel annak a tudásnak, hogy:
1) Hogyan alakult a magyarországi munkaerőpiac az elmúlt években
2) Melyek a magyarországi munkaerőpiac jellemző tendenciái (prosperáló és hanyatló területek, hiányszakmák, túlképzési területek, geográfiai preferenciák)
3) Hogyan mérheted fel, mely munkakörökre van nagy kereslet a piacon
4) Milyen módszerekkel mérheted fel saját képességeidet, erősségeidet
5) Hogyan tisztázd magadban milyen tipusú munkát szeretnél csinálni
6) Hol és hogyan találod meg a neked megfelelő piacképes állásokat
A pályaválasztás/pályaorientáció manapság nem egyszeri életesemény, hanem egy folyamat. Manapság a nagyon gyorsan változó világunkban egyszer vagy akár többször is előfordul, hogy pályát kell módosítanunk.
Többször keresnek fel ügyfelek minket, elsősorban a személyes konzultációkon, és kérnek segítséget abban, hogy merre is induljanak? Ez általában szakmai életük felénél 40-45 éves korukban következik be: azt érzik valami mást szeretnének csinálni mint eddig, vagy azt tapasztalják, hogy a korábbi munkakörükre nincs szükség, azzal ugyanis nem találnak állást.
Sokszor kapok ügyfeleimtől gerilla önéletrajzokat, melyekkel nem sikerült elhelyezkedniük. Ilyenkor az esetek 95%- ában azt tapasztalom az a probléma, hogy a tapasztalatuknak nem megfelelő, nem releváns pozíciókat pályáznak meg, ami persze gerilla önéletrajz ide gerilla önéletrajz oda, sikertelenséghez vezet.
Gondoljunk csak vissza az elmúlt évtizedekre milyen változásokon ment át a munkaerő-piac, hány szektor élt meg hatalmas fellendülést, majd pokoli mélységű zuhanást (autóértékesítés, építőipar, bankszektor), hogyan alakultak ki teljesen új gazdasági ágazatok, szektorok (információtechnológia, szolgáltató-központok), és hogyan tűntek el jól működőnek tűnő ágazatok (magyar élelmiszeripar-konzervgyártás).
Hasonló példákat említhetünk akár munkakör szinten is. Gondoljunk csak arra, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt milyen jelentős számú titkárnő dolgozott a vezetők mellett, manapság a számítógépek világában mindenki maga írja és küldi el leveleit, szervezi a tárgyalásait, így a titkárnő/személyi asszisztens feladatkörök megszűntek a vállalatok legnagyobb részében. De ellenpéldaként említhetünk olyan munkaköröket, amelyekről pár évvel ezelőtt még nem is hallottunk: PPC szakember, webfejlesztő stb.
Más munkakörök teljesen átalakultak például egy marketing menedzsernél ma már elengedhetetlen az online marketing ismeretek és tapasztalatok megléte.
Mindezek két dolgot jelentenek számodra, munkavállaló számára:
* folyamatosan figyelni kell a munkaerőpiac alakulását, és ha azt tapasztaljuk, hogy jelenlegi munkakörünkben nehéz lesz megmaradnunk vagy elhelyezkednünk, el kell kezdenünk a pályamódosításon gondolkodnunk.
* nyomon kell követni, hogy a jelenlegi munkakörünkben milyen „új” tudásokra, kompetenciákra lesz szükség, és szisztematikusan el kell kezdenünk az önfejlesztést.
Milyen változásokon ment át a magyar munkaerőpiac az elmúlt években?
A magyar munkaerőpiac utóbbi években bekövetkező változásai teljes mértékben összhangban vannak az európai sőt a globális tendenciákkal.
A KSH adatai szerint jelentős változás nem következett be a foglalkoztatottságban, közel 4 millió a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliség évek óta 8-9%, éves szinten kb. 450.000 a betöltendő állások száma. Az elmúlt időszakban növekedett az átlag álláskeresési idő, ma ez 19,2 hónap, közel 145.000 ember több mint 1 éve –tartósan-állás nélkül van.
A munkanélküliek aránya jelentős eltérést mutat földrajzi régiónként, a legkönnyebb munkát találni: Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom megyében és Budapesten, míg továbbra is Borsod-Abaúj-Zemplém, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legnehezebb állást találni
A magyar gazdaság ágazatai közül a korábbi évekhez képest némi növekedés indult meg az építőiparban, az ipari termelés bővülését, elsősorban az autóipari termelés növekedése mozgatja.
Továbbra is emelkedő pályán vannak a szolgáltató-központ jellegű cégek és az informatikai fejlesztő cégek.
A 2015-ös hiányszakma felmérés szerint hazánkban – teljes összhangban a világméretű tendenciákkal – a legnagyobb munkaerőhiánnyal küzdő szakmák: szakmunkások, sofőrök, mérnökök, informatikai szakemberek, pénzügyi szakemberek , orvosok, gépkezelők és értékesítők.
A munkaerőhiány a vállalatok 47%-ánál okoz komoly gondot.