Nem árt, ha a főnököddel leülsz egy személyes megbeszélésre a próbaidő legelején. Általában azt várjuk, hogy a főnökünk van annyira érett, hogy elmondja a pontos elvárásait, de ez többnyire nem történik meg.
Nagyon sokszor ezért fordul elő, hogy valaki elkezd dolgozni, és amikor 3 hónap múlva behívják, és azt mondják neki, hogy köszönik szépen a munkáját, aláírhatja a közös megegyezéses felmondást, nagyon meglepődik. Úgy érzi, hogy addig semmi jel nem utalt rá, hogy elégedetlenek vele.
Ha átadod a felelősséget, hogy mások menedzseljék a Te dolgaidat, könnyen érhetnek ilyen kellemetlen meglepetések, biztosan emlékszel rá, hogy a munkaköri leírás kapcsán az előbb erre már kitértem.
Ha viszont leülsz a főnököddel, és pontosan tisztázzátok a felelősségi köröket, feladatokat, célokat, prioritásokat, sokkal nagyobb biztonságban leszel. A megbeszélés után pedig kérlek, küldj neki egy e-mailt arról, amiről beszéltetek. Fogalmazz udvariasan: hogy ha jól érted, akkor ezt és ezt várja tőled 3 hónap vagy egy év alatt. Ha visszaír, és elfogadja, akkor máris le van dokumentálva a pontos felelősségi köröd. Ha ez nem történik meg, sajnos nem véd téged semmi.
Ami még nagyon fontos dolog, ha már a főnökkel való munkakapcsolatról esik szó, hogy pontosan meg kell kérdezni tőle, hogy milyen elvárásai vannak feléd. Ebben nyugodtan lehet aktív a munkavállaló. Miért ne kérdezhetnéd meg, hogy ő milyen típusú visszacsatoláshoz van szokva? A személyes megbeszéléseket kedveli? Azt szeretné, ha előzetesen átküldenéd a munkádat, és azt beszélnétek meg? Vagy küldj inkább heti jelentést? Esetleg nézzetek rá 2-3 naponta, hogy haladsz?
Sokszor nem is tudjuk pontosan, hogy mi a főnök elvárása. Sokan nem is képzett vezetők: lehet, hogy nem régen nevezték ki őt, lehet, hogy más munkakörből tették oda, lehet, hogy neki is tele van a hócipője mindennel. Hidd el, ő aztán saját magától nem fog részletekbe menő elvárásokkal előállni, ami nem jelenti azt, hogy ne kérné szigorúan számon rajtad a munkát a próbaidő végén. Őt annyi érdekli, hogyha felvesz egy embert, viszonylag jó fizetéssel, akkor az dolgozzon keményen, és látszódjon meg az eredménye.
Magyarországon nagy probléma, hogy a legtöbb munkavállaló nem kommunikálja, hogy hol áll, hanem csak csendben dolgozgat magában. Ha a főnöke megkérdezi, hol tart, válaszol, ha nem kérdezi meg, magától nem jelzi az eredményeket. Sőt, néha még meg is sértődik, ha megkérdezik tőle, hogy halad, nálunk ugyanis sajnos nem szokás rendszeres visszajelzést küldeni arról, hogy mire is jutott valaki az adott időszakban.
Tehát nagyon fontos, hogy a főnököd rendszeres jelentést kapjon a munkádról: mi az, ami jól halad, mivel akadtál el, mihez kell az ő segítsége. A visszacsatolás formáját érdemes tisztázni. Ne elégedj meg azzal, hogy ha azt mondja, hogy majd leültök havonta egyszer, hogy megbeszéljétek, hogy állsz. Legalább küldj egy heti összefoglalót arról, hogy mi van kész, mivel haladsz, és mivel akadtál el! Minél nagyobb szabadságot kapsz, annál inkább érdemes venned a fáradtságot, hogy jelentéseket adj a munkádról, ilyenkor akár érdemes összesítést is vezetned, hogy az elmúlt egy hónapod hogy nézett ki, melyik munkafolyamattal hány órát foglalkoztál.
Fogd fel úgy, hogy az első három hónap gyakorlatilag nem más, mint egy projektmenedzsment. Nyilván tudod, hogy minden projektnél nagyon hangsúlyos a külső kommunikáció. A Te projekted most az, hogy az első 3 hónapot túléld!
Menjünk most bele egy igazán kellemetlen kérdésbe is. Mit tegyél, ha a főnököd egyszerűen hülye? Röviden és tömören: maradj akkor is lojális!
Nagyon sokszor megesik, hogy valaki felvesz egy új embert, de nem ő lesz a főnöke. Tehát felvesz téged egy szimpatikus, értelmes szakember, akivel egy hullámhosszon vagytok, akivel nagyszerű lenne együtt dolgozni, és helyette kapsz valakit a fejed fölé, akivel abszolút elbeszéltek egymás mellett.
Mivel az ember azzal lojális, aki felvette, nem azzal, aki a főnöke, ez egy nagyon veszélyes helyzet. Ugyanis, ha bent akarsz maradni egy munkahelyen, a legfontosabb dolog a lojalitás! Hogy bárki is a főnököd, ne kritizáld, hanem tarts ki mellette.
Valószínűleg ezzel elsőre nem értesz egyet. Igen, ismerem ezt az érzést. Én is kerültem már olyan helyzetbe, hogy a főnököm eggyel előbbre lépett, én pedig belekerültem az ő székébe. Ott pedig jó nagy rumlit találtam, és ezen sokat problémáztam, ami – a mai fejemmel már látom – hatalmas nagy hiba volt. Ugyanis teljesen mindegy, hogy milyen zűrzavart hagyott rám, az én főnököm az én kenyéradóm, és ezt soha nem lett volna szabad elfelejtenem.
A mai világban egy multinál a vezetőkön akkora felelősség van, mintha a saját cégükben dolgoznál, hiszen mindig őket vonják felelősségre, hogy az osztályukon mi zajlik, hogy mennyi bevételt hoztak. Lehet, hogy azt gondolod, hogy téged a céged fizet, a főnököd meg egy tuskó. De valójában nem így van: Te a főnöködtől kapod a fizetést, még ha a HR utalja is el, és azért a pénzért meg kell dolgoznod, még akkor is, ha a főnököd nem szimpatikus. Értsd meg, olyan nincs, hogy szeretsz valahol dolgozni, de a főnöködet hülyének tartod. A főnököd a munkaadód, legyél lojális vele, mert ha nem, akkor nagyon gyorsan az utcán találhatod magad.
A lojalitás nagyon sok próbaidősnél hiányzik, pedig rendkívül fontos. Ha valaki nem lojális a főnökével, hiába jó szakmailag, biztosan nem fog előre jutni. A munkában azt kell csinálnod, ami a főnöködnek fontos, és pont.
Van egy szokatlan tanácsom, amit kevesen szoktak meglépni, pedig nagyon hasznos lehet. Nyugodtan kérdezz rá a főnöködnél, hogy mit tanácsol, ennél a cégnél mi könnyíti meg a beilleszkedést. Nyugodj meg, el fogja mondani. Ugyanis nem az a probléma, hogy nem mondja el, hanem az, ha Te nem mered megkérdezni. Pedig egyszerű ám: csak mondd el neki, hogy szeretnél eredményes munkát végezni a cégnél, és kérd ki a véleményét, hogy szerinte mi az a három személyes tulajdonság, ami ahhoz kell, elfogadjanak a többiek, és sikeres legyél az adott munkakörben.
Segítek. Nekem, mint cégvezetőnek például az egyik legfontosabb szempontom az, hogy a munkatársaim tanuljanak, képezzék magukat. Mivel én is állandóan képzem magam, rengeteg pénzt költök tréningekre, kurzusokra, szakkönyvekre, számomra ez a természetes. Előszeretettel osztogatok például marketing könyveket a munkatársaimnak, és sokat számít nekem, hogy azokat el is olvassák. Ha valaki még reflektál is rá, hogy a könyvből, amit kölcsönadtam, mit szűrt le, például hogy egy adott marketingtechnikát mi hogy tudnánk használni, az nekem sokat számít. Nagyon örülök neki, hogy nálunk mindenki intenzíven fejleszti is magát.
A másik fontos dolog számomra a munkahelyen a baráti légkör. Nálunk egy viszonylag közvetlen cégkultúra épült ki, ami nem csak kellemes, de célszerű is, mert jobban tudunk egymással együtt dolgozni, ha kíváncsiak vagyunk, hogy mi van a másikkal. De ha például valaki ebbe a cégkultúrába úgy lép be, mint egy érzéketlen munkagép, vagy éppen ellenkezőleg, túl lazára veszi a stílust, akkor nem biztos, hogy be tud majd illeszkedni. Tehát nálunk lehet kicsit dumálgatni, poénkodni, de azért 90 %-ban a munkán van a hangsúly.
A harmadik dolog pedig számomra is a lojalitás. Amíg alkalmazott voltam, ezt az elvárást én sem értettem nagyon sokáig. Azt hittem korábban, hogy a lojalitás egyszerűen hízelgést jelent, és nem értettem, hogy miért lenne erre szükség, de aztán rájöttem, hogy abszolút nem erről van szó. Egyszerűen nem prosperál másképpen egy cég, csak ha mindenki egy irányba tart. Mivel mindig a vezetőn van a teljes gazdasági és szakmai felelősség, ezt az irányt ő határozza meg, és csak azokkal az alkalmazottakkal tud együttműködni, akik vele tartanak.