Ha ezt az oktatóanyagot olvasod, talán már nagyon közel vagy az áhított álláshoz, vagy akár már sikerült is megcsípned! Ha így van, őszintén gratulálok! De kérlek, még ne dőlj hátra! Az első három hónapban ugyanis érdemes tudatosan odafigyelned a szakmai teljesítményedre és a kommunikációdra egyaránt, különben nagyon gyorsan újra kívül találhatod magad az ajtón.
Ez a tananyag választ ad a kérdéseidre akkor is, ha még csak küzdesz az új pozícióért, és akkor is, ha már bent vagy az áhított munkahelyen.
Ha még csak hajtasz az ideális állásért, talán még jobb helyzetben is vagy, mint az, aki már aláírta a szerződését, hiszen akkor a 0. lépéstől kezdve felhasználhatod a tanácsaimat, melyek segítségével biztosan sikeresen túléled majd a próbaidőt az új munkahelyeden. Te talán már sejted, hogy a próbaidőre való felkészülés nem az első munkanapon, de még csak nem is feltétlenül a munkaszerződés aláírásakor kezdődik, hanem talán már akkor, amikor először kapcsolatba kerülsz egy adott céggel. Gratulálok az előrelátásodért, amiért már most kézbe vetted a tanulmányomat!
Ha viszont már van állásod, megkaptad a belépőkártyádat, és lassan kezded megtanulni az új munkatársaid nevét, az annyit jelent, hogy nincs vesztegetni való időd, azonnal érdemes felkészülnöd a legnehezebb, első 3 hónapra! Ennél fontosabb, praktikusabb, halaszthatatlanabb dolgot most nem is tehetnél.
Felkészülni, de hogyan? Látod, ez tényleg nem egyszerű. Olvastál már valahol arról, hogyan éld túl a próbaidőt? Nem? Na, látod, én sem! Ezért írtam ezt a hiánypótló tanulmányt, mert szerintem fontos probléma, hogy mindenki keményen hajt, hogy megszerezze az állást, de arra nincs felkészülve, hogy a próbaidő alatt meg is feleljen.
Igenis vannak olyan bombabiztos alapelvek, feketeöves trükkök, jól bevált tippek, melyek használatával nem leszel kiszolgáltatott a próbaidő alatt, hanem biztonsággal veszed majd az akadályokat.
Ha próbaidő alatt bocsátanak el, az nem csak a kiesett jövedelmed miatt jelent gondot, hanem azért is, mert később rossz fényt vet rád, bizalmatlanságot gerjeszt.
Sokszor megesik velem, hogy egy-egy ügyfelem azzal a problémával érkezik hozzám: „András, engem a próbaidő alatt elbocsátottak, hogyan írjam ezt bele az önéletrajzomba?” Ha veled is megesett ez a kínos dolog, tudod, hogy ez tényleg nehéz kérdés, mert a TB kiskönyvedből pontosan látni lehet a munkaviszonyaid hosszát. Azt is, ha valamelyik csak három hónap: ezért aztán az önéletrajzodban sem éri meg elmismásolni a próbaidő alatti kirúgást.
Gondolom, sejted, hogy a próbaidő alatti elbocsátás miatt mindig kigyullad a piros lámpa az új munkáltató fejében. Ha nem is kérdez rá, biztos lehetsz benne, hogy azon morfondírozik, vajon miért is váltak meg tőled. Ha pedig rákérdez, hogy miért rúgtak ki, nem lesz könnyű dolog kimagyarázni.
És hidd el, ennek a bizalmatlanságnak, ennek a hirtelen kigyulladó, piros lámpának elég sokszor van is alapja.
Velem is megesett már, hogy ügyfélszolgálatos munkatársat kerestem, és a jelölt ügyesen megmagyarázta, hogy miért is bocsátották el egy olyan munkahelyről, ahol korábban én is dolgoztam. Elfogadtam a magyarázatát, de nem ellenőriztem le a referenciáját. Aztán kiderült, hogy a volt cégénél az ex-főnöke egy közös ismerősünk, akivel ráadásul barátságban vagyok. Az új kolléganő ettől kicsit megszeppent, és amikor bejött dolgozni az első napon, elém állt, és azt mondta: „András, nem mondtam igazat az interjún, mert már a próbaidő alatt elküldtek.”
Majd elmesélte a konkrét okokat is.
Nekem is fontos tanulság, hogy legközelebb, ha valaki úgy jön hozzám, hogy próbaidő alatt küldték el, biztosan referenciaellenőrzést fogok végezni, mert az szinte mindig jelent valamit. Te se lepődj hát meg, ha le akarják ellenőrizni, hogy igazat mondasz-e a próbaidős elbocsátással kapcsolatban. Persze, sokkal egyszerűbb, ha eleve nem kerülsz ilyen helyzetbe. Dolgozzunk most inkább ezen!
A 2008-as világgazdasági válság előtti időkben, ha valaki nem kezdett el elég gyorsan hatékonyan teljesíteni, akkor azt mondták, hogy majd beletanul. Örültek, hogy valaki betöltötte végre az üres pozíciót, hiszen ez azt jelentette, hogy egy gonddal is kevesebb.
De a válság során mindenki a túléléséért küzdött, minden egyes szakmai vezetőnek foggal-körömmel meg kellett harcolnia egy-egy pozícióért, hogy egyáltalán betölthesse valakivel, ha megüresedik.
A gazdasági válságnak vége, de Európa még mindig gazdasági stagnálással küzd. A központi bankok rekord alacsonyan tartják a kamatokat, mert attól tartanak, hogy máskülönben egy újabb recesszió alakulhatna ki.
Bár a magyar gazdasági helyzet alapvetően stabilnak tekinthető, de közel sem rózsás a helyzet. A munkaerőpiac az elmúlt másfél évben érezhetően fellendült, de a 2000-es évek gazdasági dinamizmusa egy ideig még biztosan nem fog visszatérni.
És van egy érdekes jelenség.
A piacvezető Profession állásortálon rekord számú álláshirdetés van fent, de a cégek még így sem vesznek fel akárkit egy-egy állásra. Nagy a munkaerő-kereslet, sőt, bizonyos szektorokban munkaerő-hiány van, ám a munkáltatók akkor sem engedhetnek az elvárásaikból. Ha valaki nem tud bizonyítani a próbaidő alatt, azt bizony el fogják küldeni.
Van egy nagyon egyszerű alapszabály arra vonatkozóan, hogy maradj bent próbaidő alatt: eleve a megfelelő céghez jelentkezz! Igen, ez elég triviálisnak tűnik, de ha jobban belegondolsz, nem az.
Neked is nagyon tudatosan kell kiválasztod azokat a helyeket, ahova jelentkezel.
Hiszen az csak az érem egyik oldala, hogy téged felvennének egy adott munkakörbe, de neked is el kell döntened, hogy jól megállnád-e ott a helyed. Érdemes végiggondolnod, hogy hosszú távon jól éreznéd-e magad az adott cégnél, tudnál-e azonosulni a cégkultúrával és passzolna-e hozzád az adott pozíció.
Lehet, hogy most kicsit felhúztad magad, mert ezt egyszerűen luxusnak érzed. Igen, értelek, tudom, hogy rengetegszer van olyan helyzet, amikor ha törik, ha szakad, el kell helyezkedned. Túl kell élned egy nehéz időszakot, és emiatt bevállalsz minden kockázatot, hiszen szükséged van a havi fizetésedre.
De ha éppen van állásod, és egyszerűen csak váltani szeretnél egy jobbra, azt tanácsolom, hogy kétszer annyira nézd meg a kiszemelt, új munkahelyet, ahova pályázol. Ugyanez a helyzet, ha van pár hónapnyi tartalékod, vagy ha kockáztatnád a szakmai renomédat, ha esetleg a próbaidő alatt elbocsátanának.
Biztosan hallottál már a Maslow-piramisról, melyben az egymásra épülő motivációs szintek szerepelnek: az első a fiziológiai szükségletek szintje, aztán jön a biztonság igénye, majd a szociális szükségletek, és végül az elismerés igénye és az önmegvalósítás. Senki nem ugorhat szintet, tehát amíg nem érsz el egy szintet, addig nem léphetsz tovább, ha viszont már az alsóbb szinteket megugrottad, automatikusan a következőre vágysz.
Nem mindegy, hogy jelen pillanatban melyik szinten állsz éppen. Amikor pénzzavarban vagy, nyilván semmi más nem érdekel, csak hogy sürgősen álláshoz juss. Ez a második szint, a biztonság szintje. Ilyenkor az a fontos, hogy elérd, hogy legyen elég pénzed a számlákra és arra, hogy biztonsággal eltartsd a családodat. De ha hosszú távon gondolkodsz, tudni fogod, hogy később már ezeken az alapszükségleteken túl is lesznek igényeid. Ha eléred az önmegvalósítás szintjét, a piramis csúcsát, igenis fontossá válik majd neked, hogy emberszámba vegyen a főnököd, hogy legyen szakmai fejlődési lehetőséged, hogy ne halmozd a fizetetlen túlórákat, és hogy büszke lehess arra, amit csinálsz.
Tehát még egyszer szeretném aláhúzni, hogy ne csak attól tedd függővé, hogy elszerződsz-e egy adott céghez, hogy eléd rakják-e a szerződést, hanem ismerd fel, hogy neked is van választási lehetőséged. Érdemes biztosnak lenned abban, hogy az adott munkahelyen akarsz dolgozni, mert hosszú távú lehetőséget látsz benne.
Amikor elkezdesz interjúzni, érdemes alaposan felderítened, hogy milyen is az adott cég, melyhez készülsz. Valószínűleg ez komolyabb kutatást igényel, hiszen párhuzamosan akár 3-4 céget is le kell nyomoznod: minden olyan céget ismerned kell, akikhez próbamunkát írsz, akik telefonos interjút készítenek veled, vagy akik behívnak egy személyes interjúra. Vannak cégek, melyeknél akár hónapokig is elhúzódik a kiválasztási folyamat. Kérlek, már a legelső körnél kezdd el a kutatást!
A cég weboldalán található információkat természetesen kívülről kell fújnod. Legyen alap az is, hogy mindent elolvasol, ami a cégedről az utóbbi 2-3 évben megjelent a nyomtatott vagy az online sajtóban. A cégadatokat is kérdezd le, és a kulcsembereknek is nézz utána a közösségi oldalakon!
A felkészületlenség az interjún nagy hiba, és nem csak azért, mert a cégvezetők előszeretettel tesztelik, hogy mit tud róluk a jelölt. Nem, a felkészületlenség azért is nagy vétség, mert megeshet, hogy akkor az interjún szembesülsz számtalan olyan dologgal, amit már előzetesen könnyen kideríthettél volna. Szélsőséges esetben lehet, hogy ha rendesen utánanéztél volna egy adott cégnek, nem is jelentkeztél volna hozzájuk. A felkészültség tehát duplán véd téged. Vonzóbb jelölt leszel a főnököd számára, és közben elkerülheted a kellemetlen meglepetéseket.
És most térjünk rá az igazi, éles terepmunkára, mely többet segíthet neked, mint egy hetes aktív szörfölés a neten. Ez a terepmunka maga az interjú.
Ha felkészülten érkezel az interjúra, biztosan lesz energiád megfigyelni a legfontosabb, apró jeleket. Ezerszer előfordul, hogy egy helyzet minden későbbi nehézsége kicsiben jelentkezik már az első találkozáskor.
Persze az esetleges problémákat, svindliket nem fogják neked a cégvezetők csak úgy nyíltan elárulni az interjún, ezeket későbbre tartogatják, amikor már elkötelezted magad. De ha jól figyelsz, mégis számtalan árulkodó jelre bukkanhatsz arra vonatkozóan, hogy milyen lesz az új munkahelyed. Kérlek, légy résen, és ne dugd homokba a fejed ezek elől a benyomások elől!
* Nem jó jel, ha megváratnak, és még rosszabb, ha elnézést sem kérnek ezért.
* Figyeld meg, hogy milyen az interjú hangvétele: mennyire facsarnak ki, vagy mennyire tekintenek egyenrangú partnernek?
* Milyen embernek tűnik a leendő főnököd? Tegyél fel neki kérdéseket!
Tehát az interjú után összegezd magadban a pozitív és a negatív benyomásaidat, és tisztán fogod látni, hogy megtaláltad-e az ideális helyet, vagy érdemes-e még tovább keresgélned.