Milyen bérigényt jelölj meg a pályázatodban?
Tulajdonképpen már ezen a ponton, még látatlanban elkezdődik a bértárgyalás, tehát érdemes nagyon körültekintően kezelned, hogy milyen fizetési igényt adsz meg a pályázatodban. Ez alatt mind az önéletrajzban megadott, mind pedig a vállalatok vagy állásportálok adatbázisába feltöltött információkat értem.
De talán benned is felmerül a kérdés, hogy miért kell már ebben a korai szakaszban a fizetési igényedről beszélned, amikor az álláshirdetésen kívül semmilyen részletesebb információval nem rendelkezel a munkával, munkakörülményekkel és a céggel kapcsolatban.
Fontos megértened, hogy a munkáltatók azért kérdeznek rá már a felvételi folyamat elején a fizetési igényedre, mert nem akarják vesztegetni az idejüket olyan jelöltekre, akik olyan magas fizetést kérnek, amit ők nem tudnak megadni.
Ugyanakkor a túl alacsony fizetési igény sem feltétlenül jelent plusz pontot, mert a munkáltatók számára már az is hordoz információt, hogy Te mennyire vagy tisztában az értékeddel. Ha egy nagyon jó tapasztalatokkal rendelkező jelölt túl alacsony fizetési igényt jelöl meg, az mindig kérdőjeleket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a tapasztalata valóban olyan jó-e, mint ahogy állítja.
Minderről a Belga együttes „Az a baj” c. száma szokott eszembe jutni. Akár a fizetéssel kapcsolatos tárgyalásról is szólhatna: „Ha túl sokat mondok, az a baj, ha túl keveset mondok, az is baj…”
Így van. A jelöltek köréből gyorsan kikerülhetsz, ha a felvételi folyamat elején túl sokat mondasz. Ugyanígy kiejtheted magad egy túl alacsony számmal, bár ez ritkábban szokott előfordulni.
A nagyobb baj az, hogy egy biztonságra utazó alacsonyabb fizetési igénnyel bezárod magad egy dobozba. Ennél ugyanis nehezen tudsz majd jelentősen többet kérni a későbbiekben. (Persze kicsit később átbeszéljük majd azokat a technikákat, amikkel mégis kicsit fentebb tudod tornázni a juttatásokat, amikor a cég készül ajánlatot adni neked, vagy már tett is ajánlatot.)
Ugyanakkor az valóban igaz, hogy a pályázatodban megjelölt bérigény lesz a kiindulási pont a bértárgyalás során.
Az egyik fejvadász cég vezetője egyszer lelkesen mesélte, hogyan szokta szembesíteni a béralku során túl sokat kérő jelölteket azzal a számmal, amit ők maguk adtak meg a kiválasztás elején…
Felmerül tehát a kérdés, hogy mekkora összeget is mondj és mikor?
A fentiek miatt azt javaslom, hogy az ideális fizetési szintről indítsd a tárgyalást. Ugyanakkor veszélyes dolog már az önéletrajzban konkrét fizetést írni, mert nincs lehetőséged korrigálni, ha úgy érzékeled, hogy túl magas fizetési igényt adtál meg.
Mi akkor a teendő?
Sok-sok ügyfelem hidalta már át ezt a dilemmát azzal, hogy az önéletrajzába vagy a motivációs levélbe ezt írta:
„A fizetési igényem alkuképes”.
Volt olyan ügyfelem, aki a következő érdekes tapasztalatról számolt be:
Egy néhány tucat főt foglalkoztató KKV-nál interjúzott, és a cégvezető asszony azt mondta az interjún, hogy az elmúlt 20 évben még még soha nem hívott be olyan pályázót – az ügyfelemet leszámítva -, aki nem adott meg konkrét fizetési igényt. De az ügyfelem egyrészt egy nagyon jó önéletrajzzal pályázott, másrészt a „a fizetési igényem alkuképes” pozíció eloszlatta cégvezető kételyeit, hogy túl magas fizetési igény miatt ne tudnának megállapodni. Az ügyfelem sikerrel vette az interjúkat, és kisgyermekes anyukaként sikerült elérnie egy olyan fizetést, amivel maradéktalanul elégedett volt.
Ez a technika tehát működik, használd bátran!
Hozzá kell azonban tennem, hogy amint az élet sok más területén, az álláskeresésben és bértárgyalásban sincsenek olyan technikák, amik minden esetben, minden cégnél működnének.
Ha úgy érzed, hogy mindenképpen meg kell adnod konkrét fizetést (például azért, mert a cég weboldalán kell benyújtanod a pályázatodat egy többlépcsős űrlap kitöltésével, ami csak számot fogad el a fizetési elvárás mezőben), akkor jelöld meg az ideális fizetési szintet.
Ha biztosra szeretnél menni, hogy egy túl magas fizetési igénnyel nem ejted ki magad, ugyanakkor nem is szeretnéd korlátozni a lehetőségeidet egy túl alacsony szint megadásával, akkor a feltöltött motivációs levélben is említsd meg, hogy “a fizetési igényem 350 ezer forint, ami a juttatási csomag illetve a munka részleteitől függően alkuképes”.
Biztosan feltűnt, hogy a fizetési igény megjelölésnél nem sávot, hanem konkrét összeget írtam. Mindjárt elmondom, hogy miért.
A munkaerőpiacon kevés kivételtől eltekintve az jellemző, hogy ha egy sávban határozod meg a fizetésed, akkor a munkáltató egy olyan fizetési ajánlatot fog tenni, ami vagy a sáv legalja, vagy ehhez nagyon közel esik.
Tehát amikor fizetési sávról kezdesz tárgyalni, akkor tulajdonképpen Te magad alkudod le a fizetésed, és nem a munkáltató.
Azt javaslom ezért, hogy ne egy fizetési sávot adj meg sem a pályázatodban, sem a telefonos vagy személyes találkozó során, mert ezzel komoly jövedelemtől fosztod meg magad.
Ez annyira fontos, hogy még egyszer hangsúlyozni szeretném: a bértárgyalás egyik lépcsőjében se adj meg fizetési sávot, amikor az elvárásaidról kérdeznek. Ha az ideális fizetési igényedet mondod egy sáv helyett, akkor már csak ezzel az egy technikával elérhetsz egy minimum 8-10%-kal, de akár egy 20-30%-kal magasabb fizetést is!
Ezzel tehát megbeszéltük, hogy milyen fizetési igényt adj meg a pályázatod benyújtásakor. Nézzük meg a kiválasztás további lépéseit.